A mai nap tartottam az utolsó nagy súlyos fekvenyomó edzést a verseny előtt. Eleinte nem is tudtam, hogy meddig tudok felmenni, mit tudok edzeni a sérülésemtől. A bemelegítéstől tettem függővé az egész edzést. Meglepődve tapasztaltam, hogy a sérülésem nem akadályozott az edzésben. Igaz éreztem, hogy nincs 100%-os állapotban a mellem. Mivel a melegítés ilyen jól ment, azt az edzést kezdtem el csinálni, amit alapból még a felkészülésem előtt is előírtam magamnak. Ez pedig 125-130-135 kg-ba 1 ismétlés volt. Szerencsére mindegyik ment, bár igaz a 130-ba és a 135-be egy picit beleemeltem a fenekem így nem volt szabályos. Annyira nem keserített el, mert arra voltam kíváncsi, hogy nagy terhelésre, hogy reagál a mellem. Erre koncentráltam a legjobban, hogy hogy viselkedik a mellem. Kicsit azért ez merész volt, mert rosszul is elsülhetett volna és még jobban lesérülhettem volna. Van egy mondás: Aki mer, az nyer! Most nyertem.
Most már nagyrészt csak pihenés és szénhidrát töltés van versenyig. Bízom benne, hogy a versenyen még jobb erőben leszek és a mellem is teljesen helyrejön!
