Most reggel nem kondiztam csak kajakergóztam. Ebből kifolyólag azt találtam ki, hogy megyek egy 10 000 métert időre. Igaz a tegnapi 1000 db-os mellhez húzás után gondoltam rekordot nem megyek, ami 41:18, de azt tűztem ki, hogy 42 perc környékén teljesítsem. A tegnapi edzéstől a kezemen lévő apró kis sérülések sem javítottak a konfort érzetemen, mert amelyik nem ért hozzá a nyélhez azt az izzadság csípte. Ennek ellenére fél távnál 20:23-nál jártam, ami nagyon jónak mondható, mindamellett, hogy azért éreztem a hátam a délutáni edzésemet. De még hátra volt a táv fele. Próbáltam folyamatosan tartani az iramot és végül egész jól sikerült is, mert 41:01 alatt sikerült megtennem a teljes távot. Egyéni csúcs.
Mi ebből a tanulság? Az, hogy, ha akár munka után esel be fáradtan edzeni, vagy csak épp nem érzed magad túl jó formában még akkor is lehet egy nagyon jót edzeni. Csak oda kell tenni magad és nem a kifogást keresni, hogy miért nem csinálod. Nem mondom, hogy egyéni csúcsokat fog ilyenkor dönteni az ember, de még az sem kizárt. Nálam már többször is megesett ez. Akár csak ma is.
